Nem túl tágas, de minden a helyén, csodálatos, igaz, nem valami széles tartományban állítható ülések, sportos-kényelmes de picit magas üléspozíció, jól összerakott utastér, megfelelő számú és kialakítású pakolóhellyel, az első két év után már a minőség is stimmel.

Bár az alap 1.8-as nem egy tornádó, azért az alig 1,2 tonnás kasznit jól mozgatja, egy erős fokkal jobb a 140 lóerős 1.9-es, de a Z3-as a legendás hírű hathengeresekkel az igazi. Kulturáltak, takarékosak, strapabíróak. A kétliteres, 2.2-es, 2.8-as majd 3.0-ás, 150-től 231 lóerőig. A 3.2-es, bő 300 lóerős M-es igazi vadállat, túlfeszíti a futómű határait, csakis értő kezekbe!

Használtan is veszettül tartja az árát az összes változat, főleg a lassan a gyűjtők kincsévé előlépő, alig 8 ezer darabos kupé változat (ami kizárólag a nagyobb hathengeresekkel készült).

Mintha egy szexis, dögös tornacsukát húznál magadra! Pont kellemesen szorít, megtart, és oly könnyű mozogni vele. Precíz, élményszámba menő váltó, engedelmes négyesek, harapós hatosok, ha az átlagnál jobb sofőr vagy, ő a te embered.

A kupé változat csomagtere akár 410 literig bővíthető, a nyitotté csupán fixen 165 l. Igazi BMW: alkalmas a dolgos mindennapokra és az élménydús hétvégékre egyaránt. A csupán egyrétegű vászontető komoly esőben-mosóban beázhat, a gyári keménytető sem porszáraz.

Eleinte csak a sornégyekkel nem volt még az igazi a nem túl modern konstrukciójú futómű hangolása/beállítása, de a sorhatokkal helyreállt a rend. Az ember a hátsó tengelyen ül, és szinte gondolatátvitellel irányíthatja a kezes, fordulékony gépet.

A BMW szervizek amúgy sem alacsony óradíja a Z-modellek esetében még tetemesebb, szerencse hogy annyira nem szervízigényes a gép, és alkatrészellátásban is találni olcsóbb lehetőségeket. A futómű/világítás alkatrészei az átlagosnál érzékenyebbek.

Nem valami nagy csomagtartó, a kisebb motoroknál nem volt széria az elektromos vászontető, amely ráadásul zajos, vékony és beázós. Négyméteres, látni elejét, hátulját, parkolni nem gond, kétüléses létére kellőképpen praktikus.

Az ESP csupán '97 végétől széria, a négy légzsák pedig csak '98-tól. Amúgy tisztességes alapfelszereltség, főleg a 2000-es ráncfelvarrást (a hátsó lámpák felső részébe benyúló csomagtérfedél) követően. Tartós beltéri anyagok.

Egy vérbeli roadster nem a kényéleméről híres, de a Z3 azért igyekszik. A bársonyos úthibaelnyelés helyett inkább az ergonómia és a testreszabottság az erőssége. A rodaster nyitva/csukva tetemes szélvihart/szélzajt produkál.

Euro NCAP eredménnyel nem rendelkezik, ABS-el, ESP-vel (M-es csak 2001-től), négy légzsákkal már '98-tól szériában viszont igen. És persze elsőrangú lassítóképességű, tartós fékekkel.

Hagyományos roadster, vagy formabontó Shooting Brake kupé, egyre megy, ha sikerült már faceliftes Z3-ast kifogni, garantált a szerelem, a hűség és a boldogság.